Az elmúlt hetekben többször beszéltem és írtam a legális monopólium témájáról – elsősorban a Google piaci helyzetével illusztrálva a fogalmat.
Előtted sem titok, hogy a Google nem piacvezető, hanem ennél sokkal több.
A Google leuralja a globális keresési piacot.
Mi a gond ezzel?
Van ezzel gond egyáltalán?
Ezt a kérdést járjuk körbe a mai cikkben!
Legális monopólium : torta és morzsa
A Google piaci helyzete lehetővé teszi, hogy – minden szenthez hasonlóan – saját maga felé hajoljon a keze. A cég a piaci helyzete miatt szinte bármit megtehet. Ha esetleg valami olyat tenne, aminek pereskedés a vége, akkor sincs nagy baj: kifizetik a bírságot és mennek tovább.
A Google és az Alphabet holding simán megteheti, hogy olyan magas kerítést húz a keresési piac focipályája köré, amivel megakadályozza a versenytársakat abban, hogy labdába rúgjanak.
Ez a keresőoptimalizálással foglalkozó SEO szakértők számára – tehát számomra is – nagyban egyszerűsíti az életet, mert nem kell foglalkozni tízféle webes keresővel. Csak a Google van és kész: ha a látogatókat és a Google algoritmusait sikerül kiszolgálni egy webhelyen, akkor már nem kell aggódnunk, hogy mi van a DuckDuckGo vagy a Baidu algoritmusaival…
Nem titok, hogy ki az a szereplő, aki hazaviszi a pénzt a globális keresési piacról.
A Google.
A kollégiumi szobából induló adatbányászati projektből az egész világot behálózó legális monopólium lett. A Google – kevesebb, mint 10 év alatt – gyakorlatilag monopol helyzetbe került a keresési piacon. Ez egy elég stabil pozíció, amit egyik piaci szereplő sem tudott érdemben veszélyeztetni. Egy pillanatig sem.
Amikor van EGY olyan eladó, akinek nincs versenytársa egy adott piacon.
Amikor nem gazdaságos versenybe szállni a monopol helyzetben lévő szereplővel.
Amikor a jogi környezet miatt nem lehetséges versenybe szállni a monopol helyzetben lévő szereplővel.
Google piaci pozíciója: legális monopólium
A Statcounter 2020 áprilisi adatai szerint az internetes keresőmotorok piaca így áll:
- Google: 91.89%
- Bing: 2.79%
- Yahoo: 1.87%
- Baidu: 1.1%
- Yandex.ru: 0.54%
- DuckDuckGo: 0.45%
Az internetes keresőmotorok piaca tehát jelenleg úgy fest, hogy mindössze hat szereplő osztozik a piac 98.64 százalékán.
Ez még semmi, mert egyetlen egy szereplő részesedése közel 92%.
Jelenleg ez van – de mi volt 10 évvel ezelőtt?
A 2010-ben a Google részaránya 90.82% volt – tehát biztosan nem lehet azt mondani, hogy az internetes keresőmotorok marketingtortája sokat változott volna az elmúlt évtizedben…
Ha nem csak az internetes keresőmotorokat vesszük figyelembe, hanem kissé tágítjuk a nézőpontunkat és a globális keresési piacot nézzük meg, akkor is 90% a Google részesedése.
Mennyi az annyi?
Helyezzük kontextusba a kilencven százalékot!
Jeff Bezos – többek között – azzal lett a világ leggazdagabb embere, hogy létrehozta és rendületlenül tolta előre a világ legnagyobb internetes piacterét, az Amazont. Naponta 190 millió látogatója van a piactérnek. A piactér látogatói nagyrészt azzal kezdik a tájékozódást, hogy indítanak egy keresést.
Az Amazon látogatói által indított napi 190 millió termékkereséssel mekkora részesedést sikerült megkaparintani a globális keresési piacból?
Egy egész kilencvenkilenc százalékot.
Az egyetleg front, amit az Amazonnak sikerült megnyitnia a keresési piacon belül, az a termék-kereséses piaca. Itt nagyjából 50-50 piaci részesedét birtokol az Amazon és a Google.
John D. Rockefeller is elismerően csettintene
A Google keresési platformjai összesen 90.8% piaci részesedést birtokolnak a keresési piacon. Ehhez hasonló piaci pozíciót eddig csak a John D. Rockefeller által létrehozott Standard Oil Trust tudott megszerezni, amely a világ olajfinomítókapacitásának 90 százalékát birtokolta.
Egy globális piacon ilyen piaci részesedést birtokolni hatalom – függetlenül attól, hogy melyik iparágról van szó.
Rand Fishkin és a Sparktoro 2019 augusztusi kutatása alapján valahogy így áll a „Google vs. Mindenki más”-csata az Egyesült Államokban:
- Google search: 69.35%
- Google image search: 20.45%
- Youtube: 2.98%
- Amazon: 1.99%
- Yahoo: 1.41%
- Bing: 1.18%
- Facebook: 0.96%
- Google Maps: 0.75%
- DuckDuckGo: 0.40%
- Pinterest: 0.20%
- Twitter: 0.20%
Google-platformok: 93.53%
Mindenki más: 6.34%
Nem kell a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára járni ahhoz, hogy meglássuk, itt bizony eldőlt a csata…
NE maradj le az új cikkekről!
Add meg az email címed és az elsők között fogsz értesítést kapni az új cikkekről!
Exponenciális növekedés a keresési piacon
A keresési mennyiségekkel kapcsolatos adatokat a Google egyre szűkebben méri – és ez nem véletlenül alakul így. A Google Trends kezdetben egy nagyon jó eszköz volt, ami konkrét számokat adott vissza. Aztán megindult a titkolózás, amelynek eredményeképpen már csak százalékos adatokat mutat – így már tényleg csak trendek azonosítására alkalmas.
Ha az a kérdés, hogy mégis hány keresést dolgoz fel a Google, akkor – konkrét adatok hiányában – csak becslésekre lehet támaszkodni. A Hubspot becslése szerint naponta több mint 6.9 milliárd keresés fut át a Google platformjain. Ez egészen elképesztő mennyiségű keresés.
A keresési piac elképesztő növekedésen ment keresztül az elmúlt 15-20 évben. Ebből a növekedésből egy szereplő profitál igazán. A többiek csak morzsányit…
Ez a monopol helyzet a felhasználók szempontjából nem igazán lényeges. A felhasználó releváns és gyors válaszokat akar a kérdéseire. A Google pontosan ezt tudja: gyors és releváns választ ad a feltett kérdésekre.
Ha ezt a választ mindig ugyanaz a piaci szereplő adja meg, az a felhasználó számára nem probléma. Egészen más a helyzet, ha nem felhasználóként, hanem piaci szereplőként szembesül valaki ugyanezzel a helyzettel…
A Foundem és a Google. Dávid és Góliát.
A Foundem árösszehasonlító oldal 2005-ben indult. Akkor, amikor nem volt sem Google Shopping, sem más online árösszehasonlító oldal. Nagy ötlet volt és a piac is szerette. A tulajdonosok (Adam Raff és Shivaun Raff) az indulás után repülőrajtot vettek. Az oldal eleinte csak egy szűkebb közönségnek volt elérhető és csak a teszt-időszak után lett elérhető a szélesebb közönségnek.
A felhasználók szerették, rengeteg kattintást kapott az oldal. Itt már számtalanszor írtam arról, hogy, ha a felhasználók szeretik, amit csinálsz, akkor a Google algoritmusai is szeretni fogják. Ez a Foundem esetében is így volt: a keresési találatok között az első találatok között jelentek meg, így komoly látogatottságot tudtak behozni a keresőből.
Amikor megnyitották az oldalt a nagyközönség számára, furcsa dolog történt: a Google találati listáján lecsúsztak (a láthatatlanságot jelentő) 80-100. pozíciók környékére.
Mi ebben a furcsa?
Alapvetően az, hogy a pozíciók elvesztése csak a Google keresőjében volt tetten érhető.
A többi keresőben a weboldal nem veszített a pozícióiból…
A tulajdonosok azóta folyamatos harcban álltak a keresőóriással. Gyakorlatilag az életüket tették fel arra, hogy bebizonyítsák, a Google visszaél az erőfölényével. Jogászokra költik a pénzüket és hosszú évek óta hadat viselnek a Google ellen. Voltak kisebb győzelmeik, de az áttörés akkor következett be, amikor a harcba beszállt az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága.
Kísérletek a legális monopólium megzabolázására
Margrethe Vestager – az EU versenyjogi biztosaként – nem ijed meg a nagy cégektől. Sőt, előszeretettel áll bele a technológiai óriásokba. A Foundem-történetbe is bekapcsolódott és 2017-ben vizsgálatában megállapította, hogy a Google visszaélt domináns piaci pozíciójával, méghozzá olyan módon, hogy az online ársszehasonlító oldalak piacán jogtalan előnyben részesítette saját platformját, a Google Shopping-ot.
- A céget abban az évben megkínálták egy 2.42 milliárd eurós bírsággal.
- Egy évvel később Vestager újra akcióba lépett. Az eredmény egy újabb – ezúttal 4.342.865.000 eurós – büntetés a Google számára.
- Tavaly kaptak egy másfél millárd eurós büntetést az online reklámokkal összefüggésben.
Nem hiszem, hogy Vestager különösebben kedvelt személy lenne a Google háza táján.
Van az a pénz?
A Google-vezérigazgató, Sundar Pichai meg kell dolgozzon a pénzéért, mert nemcsak az EU igyekszik nyomást gyakorolni a Google-re, hanem a világ más tájain is nyílnak újabb frontok.
Csak egy példa az elmúlt hetekből: a Nine Entertainment médiavállalat is megpróbálta felvenni a kesztyűt a Google ellen. Először a piacon – aztán a jogi úton.
Tavaly létrehozták saját hirdetési rendszerüket, ami azt a célt tűzte ki, hogy nyílt konkurenciát állít a Google számára. A projekt valószínűleg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a médiavállalat 2020 májusában már nem a versenypiacon, hanem a lobbi eszközeivel igyekezett csatát nyerni.
A Nine Entertainment médiavállalat 2020 májusában már azon dolgozik, hogy elfogadtasson egy rendeletet, amiben a Google keresőjében megjelenő hírek után évi 400 milliós jogdíj megfizetésére köteleznék a vállalatot.
Ezek az új frontok szinte hetente megnyílnak.
A Google jogi szakosztálya nyilván élvezi ezt, de a vezérigazgatónak bizonyára okoznak álmatlan éjszakákat ezek a folyamatos zabolázási kísérletek. Sundar Pichai – anyagi értelemben – irigylésre méltó helyzetben van, mivel ő az egyik legjobban fizetett CEO a Szilícium-Völgyben.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évben – mióta a Google Inc. vezérigazgatója – nagyjából egymilliárd dollárral lett gazdagabb. 2005-ben vette át a Google vezérigazgatói posztját és azóta mind az EU, mind a világ más részéről érkező regulázási kísérletek kereszttüzében áll helyt. Lehet vitatkozni azon, hogy mennyire irigylésre méltó a helyzete.
Te cserélnél vele?
Összefoglalás
A Google keresője egyszerű adatbányászati projektből addig fejlődött, hogy ma már inkább a világ tudásanyagának könyvtárként kell gondolnunk rá. Az alapítók tudatos építkezéssel eljutottak oda, hogy a cégük gyakrolatilag érinthetetlen a keresés globális piacán.
Olvastad már a cikket amiben benézünk az új Gmail logó mögé és utalunk az erre ráépített piacszerzési metódusra?
A versenytársak olyan messze vannak, hogy szinte nem is látszanak. A Google nem egyszerű piacvezető, hanem legális monopólium.
Ezzel a piaci pozícióval sokmindent megtehetnek – és meg is tesznek.
Az Európai Bizottság már megszórta a vállalatot néhány komoly pénzbírsággal – így igyekeznek megzabolázni ezt a hatalmas vállalatot. Az alapítók egy lépset hátráltak és már nem ők, hanem Sundar Pichai viszi a boltot, aki az egyik legjobban fizetett CEO a Szilícium-Völgyben. Annyi biztos, hogy nem csak a két szép szeméért kapja a pénzt, mert folyamatos kereszttűzben kell vezetnie a világ egyik legnagyobb vállalatát
Megjegyzés: a keresési piacról szóló adatok forrásai: Statcounter.com, Hubspot.com, Sparktoro.com, 99firms.com
