Nagy Gábor marketingpunk

A Google megeszi a keresési piac marketingtortáját?

Legális monopólium - A Google és a keresési piac

Az elmúlt hetekben többször beszéltem és írtam a legális monopólium témájáról – elsősorban a Google piaci helyzetével illusztrálva a fogalmat.

Előtted sem titok, hogy a Google nem piacvezető, hanem ennél sokkal több.
A Google leuralja a globális keresési piacot.

Mi a gond ezzel?
Van ezzel gond egyáltalán?

Ezt a kérdést járjuk körbe a mai cikkben!

Legális monopólium : torta és morzsa

A Google piaci helyzete lehetővé teszi, hogy – minden szenthez hasonlóan – saját maga felé hajoljon a keze. A cég a piaci helyzete miatt szinte bármit megtehet. Ha esetleg valami olyat tenne, aminek pereskedés a vége, akkor sincs nagy baj: kifizetik a bírságot és mennek tovább.

A Google és az Alphabet holding simán megteheti, hogy olyan magas kerítést húz a keresési piac focipályája köré, amivel megakadályozza a versenytársakat abban, hogy labdába rúgjanak.

Ez a keresőoptimalizálással foglalkozó SEO szakértők számára – tehát számomra is – nagyban egyszerűsíti az életet, mert nem kell foglalkozni tízféle webes keresővel. Csak a Google van és kész: ha a látogatókat és a Google algoritmusait sikerül kiszolgálni egy webhelyen, akkor már nem kell aggódnunk, hogy mi van a DuckDuckGo vagy a Baidu algoritmusaival…

Nem titok, hogy ki az a szereplő, aki hazaviszi a pénzt a globális keresési piacról.
A Google.

A kollégiumi szobából induló adatbányászati projektből az egész világot behálózó legális monopólium lett. A Google – kevesebb, mint 10 év alatt – gyakorlatilag monopol helyzetbe került a keresési piacon. Ez egy elég stabil pozíció, amit egyik piaci szereplő sem tudott érdemben veszélyeztetni. Egy pillanatig sem.

Mi a monopólium?

Amikor van EGY olyan eladó, akinek nincs versenytársa egy adott piacon.

Mi a természetes monopólium?

Amikor nem gazdaságos versenybe szállni a monopol helyzetben lévő szereplővel.

Mi a mesterséges monopólium?

Amikor a jogi környezet miatt nem lehetséges versenybe szállni a monopol helyzetben lévő szereplővel.

Google piaci pozíciója: legális monopólium

A Statcounter 2020 áprilisi adatai szerint az internetes keresőmotorok piaca így áll:

  • Google: 91.89%
  • Bing: 2.79%
  • Yahoo: 1.87%
  • Baidu: 1.1%
  • Yandex.ru: 0.54%
  • DuckDuckGo: 0.45%

Az internetes keresőmotorok piaca tehát jelenleg úgy fest, hogy mindössze hat szereplő osztozik a piac 98.64 százalékán.

Ez még semmi, mert egyetlen egy szereplő részesedése közel 92%.

Jelenleg ez van – de mi volt 10 évvel ezelőtt?
A 2010-ben a Google részaránya 90.82% volt – tehát biztosan nem lehet azt mondani, hogy az internetes keresőmotorok marketingtortája sokat változott volna az elmúlt évtizedben…

Ha nem csak az internetes keresőmotorokat vesszük figyelembe, hanem kissé tágítjuk a nézőpontunkat és a globális keresési piacot nézzük meg, akkor is 90% a Google részesedése.

Mennyi az annyi?
Helyezzük kontextusba a kilencven százalékot!

Jeff Bezos – többek között – azzal lett a világ leggazdagabb embere, hogy létrehozta a világ legnagyobb internetes piacterét, az Amazont. Naponta 190 millió látogatója van a piactérnek. A piactér látogatói nagyrészt azzal kezdik a tájékozódást, hogy indítanak egy keresést.

Az Amazon látogatói által indított napi 190 millió termékkereséssel mekkora részesedést sikerült megkaparintani a globális keresési piacból?
Egy egész kilencvenkilenc százalékot.

Az egyetleg front, amit az Amazonnak sikerült megnyitnia a keresési piacon belül, az a termék-kereséses piaca. Itt nagyjából 50-50 piaci részesedét birtokol az Amazon és a Google.

John D. Rockefeller is elismerően csettintene

A Google keresési platformjai összesen 90.8% piaci részesedést birtokolnak a keresési piacon. Ehhez hasonló piaci pozíciót eddig csak a John D. Rockefeller által létrehozott Standard Oil Trust tudott megszerezni, amely a világ olajfinomítókapacitásának 90 százalékát birtokolta.

Egy globális piacon ilyen piaci részesedést birtokolni hatalom – függetlenül attól, hogy melyik iparágról van szó.

Rand Fishking és a Sparktoro 2019 augusztusi kutatása alapján valahogy így áll a “Google vs. Mindenki más”-csata az Egyesült Államokban:

  • Google search: 69.35%
  • Google image search: 20.45%
  • Youtube: 2.98%
  • Amazon: 1.99%
  • Yahoo: 1.41%
  • Bing: 1.18%
  • Facebook: 0.96%
  • Google Maps: 0.75%
  • DuckDuckGo: 0.40%
  • Pinterest: 0.20%
  • Twitter: 0.20%

Google-platformok: 93.53%
Mindenki más: 6.34%

Nem kell a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára járni ahhoz, hogy meglássuk, itt bizony eldőlt a csata…

Exponenciális növekedés a keresési piacon

A keresési mennyiségekkel kapcsolatos adatokat a Google egyre szűkebben méri – és ez nem véletlenül alakul így. A Google Trends kezdetben egy nagyon jó eszköz volt, ami konkrét számokat adott vissza. Aztán megindult a fejlesztés, amelynek eredményeképpen már csak százalékos adatokat mutat, amelyek tényleg csak a trendek azonosítására elegendőek.

Ha az a kérdés, hogy mégis hány keresést dolgoz fel a Google, akkor – konkrét adatok hiányában – csak becslésekre lehet támaszkodni. A Hubspot becslése szerint naponta több mint 6.9 milliárd keresés fut át a Google platformjain. Ez egészen elképesztő szám.

A keresési piac elképesztő növekedésen ment keresztül az elmúlt 15-20 évben. Ebből a növekedésből egy szereplő profitál igazán. A többiek csak morzsányit…

Ez a monopol helyzet a felhasználók szempontjából nem igazán lényeges. A felhasználó releváns és gyors válaszokat akar a kérdéseire. A Google pontosan ezt tudja: gyors és releváns választ ad a feltett kérdésekre.

Ha ezt a választ mindig ugyanaz a piaci szereplő adja meg, az a felhasználó számára nem probléma. Egészen más a helyzet, ha nem felhasználóként, hanem piaci szereplőként szembesül valaki ugyanezzel a helyzettel…

A Foundem és a Google. Dávid és Góliát.

A Foundem árösszehasonlító oldal 2005-ben indult. Akkor, amikor nem volt sem Google Shopping, sem más online árösszehasonlító oldal. Nagy ötlet volt és a piac is szerette. A tulajdonosok (Adam Raff és Shivaun Raff) az indulás után repülőrajtot vettek. Az oldal eleinte csak egy szűkebb közönségnek volt elérhető és csak a teszt-időszak után lett elérhető a szélesebb közönségnek.

A felhasználók szerették, rengeteg kattintást kapott az oldal. Itt már számtalanszor írtam arról, hogy, ha a felhasználók szeretik, amit csinálsz, akkor a Google algoritmusai is szeretni fogják. Ez a Foundem esetében is így volt: a keresési találatok között az első találatok között jelentek meg, így komoly látogatottságot tudtak behozni a keresőből.

Amikor megnyitották az oldalt a nagyközönség számára, furcsa dolog történt: a Google találati listáján lecsúsztak (a láthatatlanságot jelentő) 80-100. pozíciók környékére.

Mi ebben a furcsa?
Alapvetően az, hogy a pozíciók elvesztése csak a Google keresőjében volt tetten érhető.
A többi keresőben a weboldal nem veszített a pozícióiból…

A tulajdonosok azóta folyamatos harcban álltak a keresőóriással. Gyakorlatilag az életüket tették fel arra, hogy bebizonyítsák, a Google visszaél az erőfölényével. Jogászokra költik a pénzüket és hosszú évek óta hadat viselnek a Google ellen. Voltak kisebb győzelmeik, de az áttörés akkor következett be, amikor a harcba beszállt az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága.

Kísérletek a legális monopólium megzabolázására

Margrethe Vestager – az EU versenyjogi biztosaként – nem ijed meg a nagy cégektől. Sőt, előszeretettel áll bele a technológiai óriásokba. A Foundem-történetbe is bekapcsolódott és 2017-ben vizsgálatában megállapította, hogy a Google visszaélt domináns piaci pozíciójával, méghozzá olyan módon, hogy az online ársszehasonlító oldalak piacán jogtalan előnyben részesítette saját platformját, a Google Shopping-ot.

  • A céget abban az évben megkínálták egy 2.42 milliárd eurós bírsággal.
  • Egy évvel később Vestager újra akcióba lépett. Az eredmény egy újabb – ezúttal 4.342.865.000 eurós – büntetés a Google számára.
  • Tavaly kaptak egy másfél millárd eurós büntetést az online reklámokkal összefüggésben.

Nem hiszem, hogy Vestager különösebben kedvelt személy lenne a Google háza táján.

Van az a pénz?

A Google-vezérigazgató, Sundar Pichai meg kell dolgozzon a pénzéért, mert nemcsak az EU igyekszik nyomást gyakorolni a Google-re, hanem a világ más tájain is nyílnak újabb frontok.

Csak egy példa az elmúlt hetekből: a Nine Entertainment médiavállalat is megpróbálta felvenni a kesztyűt a Google ellen. Először a piacon – aztán a jogi úton.

Tavaly létrehozták saját hirdetési rendszerüket, ami azt a célt tűzte ki, hogy nyílt konkurenciát állít a Google számára. A projekt valószínűleg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a médiavállalat 2020 májusában már nem a versenypiacon, hanem a lobbi eszközeivel igyekezett csatát nyerni.

A Nine Entertainment médiavállalat 2020 májusában már azon dolgozik, hogy elfogadtasson egy rendeletet, amiben a Google keresőjében megjelenő hírek után évi 400 milliós jogdíj megfizetésére köteleznék a vállalatot.

Ezek az új frontok szinte hetente megnyílnak.
A Google jogi szakosztálya nyilván élvezi ezt, de a vezérigazgatónak bizonyára okoznak álmatlan éjszakákat ezek a folyamatos zabolázási kísérletek. Sundar Pichai – anyagi értelemben – irigylésre méltó helyzetben van, mivel ő az egyik legjobban fizetett CEO a Szilícium-Völgyben.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évben – mióta a Google Inc. vezérigazgatója – nagyjából egymilliárd dollárral lett gazdagabb. 2005-ben vette át a Google vezérigazgatói posztját és azóta mind az EU, mind a világ más részéről érkező regulázási kísérletek kereszttüzében áll helyt. Lehet vitatkozni azon, hogy mennyire irigylésre méltó a helyzete.

Te cserélnél vele?

Összefoglalás

A Google keresője egyszerű adatbányászati projektből addig fejlődött, hogy ma már inkább a világ tudásanyagának könyvtárként kell gondolnunk rá. Az alapítók tudatos építkezéssel eljutottak oda, hogy a cégük gyakrolatilag érinthetetlen a keresés globális piacán.

A versenytársak olyan messze vannak, hogy szinte nem is látszanak. A Google nem egyszerű piacvezető, hanem legális monopólium.

Ezzel a piaci pozícióval sokmindent megtehetnek – és meg is tesznek.

Az Európai Bizottság már megszórta a vállalatot néhány komoly pénzbírsággal – így igyekeznek megzabolázni ezt a hatalmas vállalatot. Az alapítók egy lépset hátráltak és már nem ők, hanem Sundar Pichai viszi a boltot, aki az egyik legjobban fizetett CEO a Szilícium-Völgyben. Annyi biztos, hogy nem csak a két szép szeméért kapja a pénzt, mert folyamatos kereszttűzben kell vezetnie a világ egyik legnagyobb vállalatát

Megjegyzés: a keresési piacról szóló adatok forrásai: Statcounter.com, Hubspot.com, Sparktoro.com, 99firms.com

Tetszett? OSZD MEG!
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: linkedin
Linkedin
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: email
EMAIL
Megosztás itt: print
PRiNT
Nagy GÁBOR
Nagy Gábor #marketingpunk 1986-ban kapcsolt be először számítógépet - és azóta sem sikerült kikapcsolnia. Saját internetes vállalkozásai után ma már internet marketing tanácsadóként segíti ügyfeleit abban, hogy több pénzt keressenek a weben.
Érdekel a téma?
Keresőoptimalizálás hírmorzsák #5

SEO hírek: itt a Keresőoptimalizálás hírmorzsák #5 része, ami egy szubjektív gyorsjelentés a SEO világából. A mai keresőoptimalizálás hírmorzsák témái: titkos algoritmus frissítés, Google My Business bug – és a

Kulcsszavas domain használata : előny vagy hátrány?

Kulcsszavas domain neveket sokan használnak – de vajon profitálnak belőle vagy éppen hátrányba kerülnek emiatt?A válasz nem egyértelmű: egyik oldalon ott állnak a kulcsszavakkal kapcsolatos keresőoptimalizálási szempontok, a másik oldalon

A természetes linkprofil nyomában

A Google Pingvin 2012 óta link-alapú büntetéseket osztogat nap mint nap. A leckét megtanulta a SEO közösség és ma már a természetes linkprofil – vagy legalábbis annak felépítése – irányába

Webáruházak és az E-A-T szempontrendszer

Sok webáruház tulajdonos számára az E-A-T nem mond semmit. Ez nem maradhat így tovább: ma rendet teszünk ebben a témában!Egyáltalán mi az E-A-T szempontrendszer és mit kezdjenek vele a webáruházak?

Szólj hozzá TE is!