Az ipari forradalom komoly felfordulást okozott a XVII. századtól kezdve: ma Tisótzki István startup mentor gondolatébresztő vendégcikkben osztja meg velünk tapasztalatait azokról a változásokról, amelyek hatást gyakorolnak életünkre – akkor is, ha ezeket eddig nem vettük észre…
Az ipari forradalom
Az első ipari forradalom nagy változásokat hozott és a mai napig vitatémát ad történészeknek, gazdaságkutatóknak. A XVII. század óta a nemzetközi kereskedelem kialakulása, a tudományos forradalom tömegek életszínvonalát javította.
Ma viszont már ott tartunk, hogy a negyedik ipari forradalom nyomán életünk szinte minden pillanatát algoritmusok fogságában éljük. Ismeretlen emberek által, ismeretlen helyen és ismeretlen szándékkal megírt és tetszőlegesen változtatott programok, kódok komoly hatást gyakorolnak az életünkre.
Adatforrások lettünk öntanuló gépek és rendszerek számára.
De hogyan jutottunk el idáig?
Az ipari forradalmak és a valóság harmadik rétege
2016-ban olvastam egy könyvet – persze nem előzmények nélkül – ami már akkor magyarázatot adott a mostanában történő eseményekre.
Dr. Stephen R. Covey: A 8. szokás című könyve hihetetlenül erős. Ebben a könyvben a szerző leírja az emberiség nagy korszakváltásait:
- a halászó-vadászó ember életmódját leváltotta az agrár kor
- az agrár kort leváltotta az ipari kor
- az ipari kort leváltotta az információ és internet kora
…és ezzel nincs vége a korszakoknak.
Itt van a legújabb korszakváltás, amit szinte senki nem akar észrevenni. Egy olyan korszakváltás kezdődött, ami megnyitotta a valóság harmadik rétegét. Ezt a korszakot az 5G, IoT, Robotok, Felhő, AI, VR, MR, ER, kifejezések jellemzik.
Ebben élünk.
Ha tetszik, ha nem…
Gyorsuló ütemű változás
Minden korszakváltás után, az előző korszak „élettere”, amiben az emberek dolgozhattak és jövedelmet termelhettek maguknak, folyamatosan zsugorodott.
Elég arra gondolni, hogy jelenleg a lakosság 4-6%-a él mezőgazdaságból… pedig az agrárkorban ez volt a fő megélhetési élettér. A technológia kiszorította a mezőgazdaságból élőket, akik tömegesen kényszerültek átköltözni városokba a gyári munkahelyek közelébe.
Így történt ez az ipari kor és az információs kor átmenetnél is, csak már TÍZSZER gyorsabban.
Amihez régen 3000 ember kellett, elég lett 300.
Amihez régen 300 év kellett, ahhoz elég lett 30.
2018-tól a korszakváltás újabb ugrást hoz, ahol a „régen” fogalma már nem a távoli múltat jelenti, hanem csak nagyjából 30 évet.
Amihez régen 30 év kellett, ahhoz már elég lesz 3.
Amihez régen 300 ember kellett, ahhoz már elég lesz 30.
Önfelszámolási folyamat
1769-től az ipari forradalom úgy kezdődött, hogy okos emberek belefáradtak, hogy kézimunkát végezzenek. Kitaláltak gépeket, amin dolgoztak.
Majd felvettek embereket, akik dolgoztak a gépeken.
Majd felvettek embereket, akik irányították azokat, akik a gépeken dolgoztak, majd ahogy egyre több gyár épült, felvettek embereket, akik irányították azokat, akik irányították azokat, akik a gépeken dolgoztak.
Eközben az iskolákban tömegesen képezték a végrehajtó munkásokat és a sokszintű menedzsmentet. Bőség, gyarapodás, bővülés, lehetőségek – ez volt a jellemző.
1989-től ennek a folyamatnak az ellenkezője zajlik.
Emberek felvesznek embereket, akik létrehoznak gépeket és szoftvereket, amik leváltják azokat az embereket, akik dolgoznak.
Majd emberek felvesznek embereket, akik alkotnak gépeket és szoftvereket, amik leváltják azokat az embereket, akik embereket leváltó gépeket és szoftvereket alkotnak.
Én azt gondolom, hogy jelenleg minden szinten egy exponenciális önfelszámolási folyamat zajlik, aminek a mozgatórugói a
- dominancia
- uralom
- területszerzés
- erőforrásszerzés
- hatalom
- kontroll
A korszakváltások észlelése: intő jelek
2018-tól a technológiai korszakváltás sebessége és szintje új ütemre kapcsolt. Ezek a változások olyan területről érkeznek, amiről azt sem tudjuk, hogy nem tudjuk. A változások a „falainkon kívülről” jönnek.
Azok, akik a „rendszerben” vannak és azt nézik, hogy a másik szereplő is ugyanazt csinálja, ugyanúgy él, nem képesek ezt észrevenni. Sokszor még akkor sem, ha erre kifejezett szándékuk van.
Ezt csak egy „rendszeren kívüli” láthatja, akinek információja van a „kinti világról”.
Miből lehet érezni, hogy az iparág, szakmaterület, termékkör, szolgáltatás múzeumba fog kerülni – néhány éven vagy néhány hónapon belül?
- egyre többet kell dolgozni, egyre kevesebb pénzért
- egyre több fojtogató szabály van az iparágban, szakmában
- a piaci szereplők nem tudnak elég nyereséget, profitot termelni
- globális vagy helyi monopóliumok elszívnak minden életteret: megszereznek minden új ötletet, üzleti lehetőséget, amivel egy kisebb szereplők élhetnének
- monopóliumok uralkodnak az iparágban, szakmában
- egyre csökkenő jövedelmezőség és csökkenő életszínvonal jut a szereplőknek
- a mesterséges intelligencia és a robotok nem az emberek segítését, hanem az emberek tömegeinek helyettesítését szolgálják
- olyan digitális termékem vagy szolgáltatásom van, amit a globális technológiai monopóliumok pár hónap alatt lesöpörhetnek a színpadról
Milyen bíztató dolgokat és jövőképet lehet egy ilyen környezetben festeni?
Lehet most is boldogulni, de ehhez egy alapjaiban más gondolkodásmód kell – az életünk több területén.
NE maradj le az új cikkekről!
Add meg az email címed és az elsők között fogsz értesítést kapni az új cikkekről!
Néhány találmány széleskörű társadalmi, gazdasági változásokhoz vezet és elterjed az egész világon. Ipari forradalom, amikor technológiai feljődés komoly társadalmi, gazdasági változásokat hoz.
Az első ipari forradalom, a klasszikus ipari forradalom, amit a szénfűtésű gőzgép feltalálása okozott 1750-től.
A negyedik ipari forradalom az információs technológia, automatizálás, robotizáció által változtatja meg a gazdasági, társadalmi berendezkedést. A mesterséges intelligencia és a tanuló algoritmusok (ma még) nem belátható fejlődési pályára vezeti a modern társadalmakat.
